Ugyan már…

A Föld bolygó, hiteles kalkulációk szerint, közel 3x ennyi embert el tudna tartani.
Ennek ellenére válságok sorozata, éhínség, természeti katasztrófák jellemzik mindennapjainkat.
Az ok magában a kapitalizmus lényegében, a kapzsiságban, a harácsolásban, a mértéktelen hatalomvágyban keresendő.

Mert ezeknek az akasztófáravaló milliárdosoknak semmi sem elég. Egy istenük van: a profit.

Ennek érdekében képesek még a megtermelt javakat (pl. az élelmiszert) is megsemmisíteni, ha nem tudnak számukra hasznot hozó áron kereskedni vele.

Az, hogy miattuk emberek százmilliói szenvednek szükséget, nem szempont nekik.

A profit érdekében pusztítják ki a Föld növényzetét, állatvilágát.
(Nem kell ám messzire menni: első Markó császárköltő regnálása alatt pusztították ki a hatalmon lévő politikusok, s azok klientúrája, Erdély fáinak több mint felét, jó haszonnal eladva azokat. Ha meg jön a hirtelen árvíz, ájtatos, farizeus képpel, kezüket tördelve sajnálkoznak!)

Ráadásul szintén a mi vérünket szívják a bankárnak, brókernek szépített aljas üzérek, akik a mi munkánk hasznából élnek, királyi módon.

Nos egy ilyen világban a környezetvédelem milyen eredményt érhet el a profitéhség ellen?

Nagyjából semmilyet.

A sajtó időnként felfúj egy – egy látványos Greenpace, vagy hasonló megmozdulást, s “a többi néma csönd…”

Hogy is lehetne eredmény, hiszen a környezetvédőket a háttérben ugyanezek a nagytőkések támogatják anyagilag, gondosan manipulálva őket, saját szájízük szerint.

De mit várhatunk egy olyan világban, mely legerősebb csendőrállamának bukott királya az “elnöki macska” elhunytán siránkozik nyilatkozataiban, de egyetlen részvétteljes szava nincs a lemészárolt gázai gyerekek halála miatt…

Föld bolygó, az Úr 2009. éve…

Hacsak….

“Nekem nem szerető kell és nem vitára,
kirándulásra vagy kiállításra,
szombat estére vagy hétköznap délutánra
időtöltésre alkalmas barát.
Emberre van szükségem, az őrültségben is társra,
aki előtt vetkőzhetek akármilyen ruhára
és felvehetem legdíszesebb meztelenségemet,
aki még jobban szeret, ha csúnya vagyok és elesett,
akire nem kell tekintettel lennem
sem utcán, sem négyszemközt a csendben
körénk rakodó idő múlásában
megkövesedetten,
aki bárhova eljönne velem
és bárhol megmaradna,
akinek párna helyett fejem alatt a karja,
akit én altatok,
aki felébreszt engem.”

(Tóth Éva: Vita és vallomás)

Akkor, ha legközelebb Erdélyben jársz, kóstold meg az eredeti hekyszínen az eredeti borszéki vizet! Na, az VÍZ!!!

Magaddal rántottad az alkoholt…

Egy Dugovics Titusz veszett el benned….